Budai Tornacsarnok

Budai Tornacsarnok
A Szent János tér és a Tornacsarnok az Attila körútról nézve (1890-es évek). Jobbra az Attila utca eleje, balra a Naphegy.
Cím	Budapest, I. ker. Horváth-kert (Attila utca 2. / Szent János tér)
Építési adatok
Építés éve	1878
Bezárás	1941
Lebontás éve	1941
Tervező	Lukse-Fábry Béla
Építész(ek)	Hofhauser Lajos
Hasznosítása
Felhasználási terület	tornacsarnok
Tulajdonos	Budai Torna Egylet
Elhelyezkedése
Budai Tornacsarnok Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 29′ 44″, k. h. 19° 02′ 08″47.49568, 19.03550747.495680°N 19.035507°EKoordináták: é. sz. 47° 29′ 44″, k. h. 19° 02′ 08″47.49568, 19.03550747.495680°N 19.035507°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Budai Tornacsarnok témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Az egykori Budai Tornacsarnok épülete a Krisztinavárosban, a Horváth-kert déli végében, az Attila utca és a Szent János tér találkozásánál állt. 1878-ban épült a Budai Torna Egylet részére. Testnevelési órákat, torna- és táncünnepségeket tartottak benne. 1940 elején kiürítették, 1941-ben lebontották. Helyén ma a horváth-kerti gyermekjátszótér található.

Nem tévesztendő össze a pesti Nemzeti Tornacsarnokkal (Szentkirályi utca 26).^[1]

Története

A Budai Torna Egylet az 1870-es évek végén – Kertlner Gusztáv elnök javaslatára – egyleti célokra egy két szint magasságú tornacsarnok építését határozta el, melyet még ebben az évben felépíttettek. Az egyemeletes Budai Tornacsarnokot Lukse-Fábry Béla tervei alapján 1878-ban építtette Hofhauser Lajos építési vállalkozó, a Krisztinavárosban, a Horváth-kert déli végében, a Szent János térnél. Az épület szobrait Oppenheimer Ignác készítette. Az akkori Attila utca 2. szám alatti álló Tornacsarnokkal szemben 1892-ben felépült a Kerületi Katolikus Királyi Gimnázium (1895-től Kerületi Magyar Királyi Állami Főgimnázium, a mai Petőfi Sándor Gimnázium), melynek oktató testülete és tanulói már 1892-től kezdve használhatták a Tornacsarnok épületét testnevelési órák és ünnepségek céljára.^[2] A tornacsarnokban más egyletek is tartottak gyűléseket és bálokat, így pl. 1896. január 18-án a Budai Mentő Egyesület bálját.^[3]

1940 februárjában a tornaegyletet kiköltöztették épületből. Átmenetileg itt raktározták a Székesfővárosi Múzeum várostörténeti és képzőművészeti gyűjteményeinek anyagát, amíg a kiscelli kastély múzeummá alakítási munkái be nem fejeződtek. A gyűjtemények költöztetését Devecska Ferenc igazgató irányította, ennek során egy ideig itt tárolták Schmidt Miksa bútorgyűjteményét is. 1941-ben a tornacsarnokot lebontották.^[2]

Helyén játszótér létesült. A Szent János teret és környékét a későbbiekben többször is átalakították, a legutóbbi nagyobb szabású rendezés 1964-ben, az új Erzsébet-híd átadásával összefüggésben történt: a Krisztina körútról a Szent János téren át az Attila körútra (a Szarvas tér felé) lekanyarodó villamossíneket megszüntették, az Erzsébet-hídra menő villamos vonalát áthelyezték az Attila körútról a Tabán alatti Árok utcába.

• 
  Emléktáblája a gimnázium oldalán (2013)
• 
  A M. Kir. Állami Főgymnasium. A kép bal szélén a Tornacsarnok sarka (1900 körül)

Jegyzetek

Források, kapcsolódó információk

• Horváth-kert, Szent János tér. Zöldkalauz.hu. (Hozzáférés: 2017. július 25.)^{[halott link]}
• Dittrichné Vajtai Zsuzsanna: Budapest Főváros I. kerületének története írásban és képekben (pdf). Mek.Oszk.hu / budavar.hu, 2012 (Hozzáférés: 2017. július 24.)

Kapcsolódó szócikkek

• Budapest elpusztult épületei