Bozitópuszta
| Bozitópuszta (Александрово / Aleksandrovo) | |||
 | |||
| A görögkeleti templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szerbia | ||
| Tartomány | Vajdaság | ||
| Körzet | Közép-bánsági | ||
| Község | Magyarcsernye | ||
| Rang | falu | ||
| Irányítószám | 23217 | ||
| Körzethívószám | +381 23 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2130 fő (2011)[1] +/- | ||
| Népsűrűség | 51 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 65 m | ||
| Terület | 52,0 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 45° 38′ 13″, k. h. 20° 35′ 34″45.6369, 20.592845.636900°N 20.592800°EKoordináták: é. sz. 45° 38′ 13″, k. h. 20° 35′ 34″45.6369, 20.592845.636900°N 20.592800°E | |||
| Bozitópuszta weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bozitópuszta témájú médiaállományokat. | |||
Bozitópuszta (szerbül Александрово / Aleksandrovo), falu Szerbiában, a Vajdaságban, a Bánságban. Közigazgatásilag Magyarcsernye községhez tartozik.
Fekvése
Nagybecskerektől északkeletre, Magyarcsernye és Pálmajor közt fekvő település.
Története
Bozitópuszta a 20. század elejének adatai szerint Bozitó-puszta néven Anda-pusztával, János-majorral, Nagyrókus-pusztával, Öregház-pusztával (Sztárihodáj), Csonka-halommal és József-majorral együtt Magyarcsernyéhez tartozó pusztaként volt említve.
A Bánság részeként Trianon után a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz (későbbi Jugoszlávia), délszláv fennhatóság alá kerül. Az újonnan létrejött állam azonnal megkezdte a kisebbségi területek erőszakos elszerbesítését, melynek során a Bánság német- és magyarlakta területein szerb telepes falvakat építettek. Bozitó-puszta is ilyen módon vált faluvá 1921-ben Aleksandrovo néven, a Csekonics-birtokra a szerb hadsereg leszerelt katonáit (dobrovoljácokat) telepítik. Hasonló telepes falu a közeli Pálmajor és Leónamajor.
Neve 1943-tól 1947-ig Banatsko Aleksandrovo, 1948-tól Velike Livade, 1992-től pedig Aleksandrovo lett.
Népesség
Demográfiai változások
| 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2002 | 2011 |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 4564 | 4615 | 4034 | 3406 | 3061 | 2902 | 2665[2] | 2130[1] |
Etnikai összetétel
| Nemzetiség | Szám | % |
| Szerbek | 2435 | 91,36 |
| Cigányok | 111 | 4,16 |
| Magyarok | 34 | 1,27 |
| Jugoszlávok | 13 | 0,48 |
| Macedónok | 8 | 0,30 |
| Horvátok | 5 | 0,18 |
| Románok | 2 | 0,07 |
| Németek | 2 | 0,07 |
| Muzulmánok | 2 | 0,07 |
| Albánok | 2 | 0,07 |
| Csehek | 1 | 0,03 |
| Ukránok | 1 | 0,03 |
| Egyéb/Ismeretlen[3] |
Jegyzetek
- ↑ a b 2011 Census of Population, Households and Dwellings in The Republic of Serbia: Ethnicity – Data by municipalities and cities. Belgrád: A Szerb Köztársaság Statisztikai Hivatala. 2012. ISBN 978-86-6161-023-3 Hozzáférés: 2017. október 9. (szerbül és angolul)
- ↑ Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9
- ↑ Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9
Források
- Borovszky Samu: Torontál vármegye
Hivatkozások
- Bozitópuszta története és címere Archiválva 2011. február 16-i dátummal a Wayback Machine-ben
Vajdaság-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
